Kidolgozunk egy nagy felbontású, 5G alapú csapadékfigyelő rendszert a városi környezetre irányulóan, továbbá az ivóvízellátó hálózatot lefedő vízminőség-ellenőrző rendszert, emellett biológiai szennyvízkezelési (WWT) folyamatok ellenőrzésére szolgáló hidrodinamikai modelleket készítünk. Kutatásunknak részét képezi a kulcsfontosságú felszíni elöntések (urban flood) hidrodinamikai modellezése, előrejelzése, valamint az ivóvízben előforduló klorát-ionok és ólom mennyiségi vizsgálata.

Újszerű, innovatív módszereket fejlesztünk ki az aszály, az öntözés és a melioráció kezelésére a vízellátási és tárolási kapacitás növelése a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása érdekében. Megalapozzuk a városi csapadékvíz-elvezető rendszerek és a belvíz-elvezető hálózat oly módon történő összekapcsolását, hogy az lehetővé tegye a városok területéről elfolyó – egyébként a gyors levezetés sorsára jutó – vizek visszatartását, hasznosulását (a felszín alatti vizek dúsítása, ökológiai vízigények kielégítése, öntözés), úgy, hogy a belterületeken ne alakuljon ki elöntés, külterületeken pedig az előírt tűrési időn belül levezethető legyen a keletkező vízmennyiség.

Megvizsgáljuk a felszín alatti vízgazdálkodás szerepét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén, új koncepciókat dolgozunk ki a sekély és mély talajvízforrásokból származó mezőgazdasági vízigény kielégítésére, a városi hidrogeológia új határainak feltárására. Karsztvíz készletekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kihívások innovatív kezelését célozzuk meg, illetve újszerű monitoring rendszert fejlesztünk. Továbbá a felszín alatti vízkészlet változásait kutatjuk a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.

Mesterséges intelligencia (AI) alapú monitoring rendszert fejlesztünk ki a nagy tavak (pl. Balaton) számára, klímamodell alapú vízmérleg-előrejelzést készítünk, megvizsgáljuk az invazív állatfajok térbeli és időbeli dinamikáját újszerű (genetikai, környezeti DNS) módszerekkel, meghatározzuk a fitoplankton dinamikáját befolyásoló kulcstényezőket SmartWise szenzorok alkalmazásával, valamint teszteljük az algavirágzás korai előrejelző módszerét. Vizsgáljuk a Balatonon (i) a víz és az üledék tápanyagforgalmát és az üledékfelszínen a légzés/oxigén termelés arányát (amely az üledék P leadását és ezáltal az alga tömegprodukciók nagyságát befolyásolja), (ii) a plankton foszforállapotát, (iii) a szervetlen tápanyagokért konkuráló heterotróf baktériumokat, (iv) az algákat fogyasztó zooplankton szervezeteket (v) az oldott szerves szén terhelés biológiai hozzáférhetőségét és (vi) az algák által termelt szerves anyag hasznosulását a táplálékhálózatban.

Intelligens módszereket dolgozunk ki az extrém hidrológiai körülmények hatásainak feltárására, a biológiai sokféleséget érintő természetes és antropogén környezeti hatások számszerűsítésére. Vizsgáljuk a mikroműanyagok vízfolyásokban való vándorlásának sajátosságait, transzportfolyamatokat a különböző mélységekben, a vándorlás módját, a vízoszlopban való megjelenését és anyagi és alaki összetételüket. Feltárjuk a folyami élőhelyek hidrodinamikai, morfodinamikai és ökológiai folyamatait, továbbá vizsgáljuk az élőlény-közösségek sokféleségét és közösség-szerveződését meghatározó hidrodinamikai és medermorfológiai tényezők szerepét a Dunában és kisebb vízfolyásokban. Ugyancsak vizsgáljuk az áramlási- és hordalékvándorlási folyamatokat, mint abiotikus jellemzők és a biológiai jellemzők (pl. makrofitonok viselkedése) közötti kapcsolatot. Alkalmazott kutatást végzünk a hidrológia és vízgazdálkodás területén: (i) éghajlati és vízgazdálkodási forgatókönyvek megalkotása, (ii) folyamat-alapú hidrológiai modellezés a Duna teljes Magyarországtól északra és magyarországi vízgyűjtőjére az (i)-es pont alapján, (iii) hidraulikai modellezés a magyarországi szakaszra a (ii)-es pont alapján.