Author: Fekete Dzsenifer
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor szakmai megbeszélést tartott
Vízgyűjtő-gazdálkodás
Egy általános monitoring rendszert dolgozunk ki, amely elősegíti az EU VKI intézkedéseinek végrehajtását, beleértve a genomika alapú minőségértékelési rendszert. A hazai vizeinkben előforduló szennyezőanyagok feltérképezése az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan hiányos, melynek pótlásához a projekt jelentős mértékben hozzájárul. A nemzetközi adatbázishoz való csatlakozás révén a hazai adatokkal bővülhet az európai adatbázis.
Egy lopást sem lehetne azzal mentegetni, hogy a károsultnak azért még maradt egymillió forintja
Akadémikusok különvéleménye a Fertő-tavi beruházásról hozott ítéletről
Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
A Debreceni Egyetem (DE) kutatóegyetemként a megalakulása óta a hazai tudományos kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb bázisa. Az egyetem az elmúlt időszakban az alap- és alkalmazott kutatások nemzetközi színvonalú művelésének fejlesztésére, a hazai és nemzetközi hálózati kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználására törekedett. Az intézmény tudományos portfóliója nagyon sokrétű, amely a víztudományok nemzetközi színvonalú multidiszciplináris művelését is biztosítja. A kiemelt, stratégiai kutatási ágazatok közé tartoznak: az egészségipar, az élelmiszer és agrárkutatások, illetve az informatika és elektronika területe. A QS 2020-as felsőoktatási világrangsorában a projekt szempontjából fontos mezőgazdasági terület a legjobb ötszáz között található. A projektben a IV. Területi és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási pillér 4 alprojektjét a DE Víz és környezetgazdálkodási Intézete irányítja. Az ország egyetlen ilyen profilú agrártudományi területen működő intézetében több évtizede folynak többek között precíziós mezőgazdasággal, területi vízgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi szintű kutatások. Ezek kiterjednek, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint a talaj-növény-klíma rendszerre. Úttörő jellegű kutatásokat folytattak a hydroGIS rendszerek és a hyperspektrális N-dimenziós légianyagvizsgálatok fejlesztése területén. Az aszálymonitoring és belvizes elöntések idősoros vizsgálatai alapján termésveszteségi becslőrendszereket fejlesztettek ki. A szántóföldi biomassza fontos beltartalmi értékeinek mérésével és geostatisztikai értékelésével hozzájárultak a precíziós mezőgazdasági öntözési technológia fejlesztéséhez. Komplex módon tudják vizsgálni dinamikus hidrológiai modellek alapján a LIDAR pontfelhőből és spektrális mérések alapján szegmentált objektumok hatásait a vízgyűjtők vízmérlegének változására, ezzel csökkentve a klímaváltozás szélsőséges hatásait. Az Intézet a hazai TOP50 és az EU Roadmap által is elismert kiemelkedő kutatási infrastruktúrával rendelkezik.
Természettudományi és Technológiai Kar
A megvalósítás egyik helyszíne a Hidrobiológiai Tanszék. Az itt folyó kutatások fő iránya a felszíni vizek minőségi állapotának és élőlényegyütteseinek vizsgálatához kapcsolódik. Széles körű vizsgálatok folynak az egyes élőlénycsoportok (lebegőalgák, zooplankton-, makrogerinctelen- és halközösségek) abundanciaviszonyaira és indikációs sajátságaira vonatkozóan. Kutatásaink tárgyát képezi ezek változásának modellezése, ill. a vízminőségi állapotot és annak megváltozását indikáló jelenségek és folyamatok értelmezése. felderítését. Rendkívül fontos missziónak tartjuk a hazai, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok populációinak tanulmányozását, valamint az invazív fajok terjedési sajátosságainak és az őshonos élőlényközösségekre gyakorolt hatásainak felderítését. Alkalmazott kutatási szempontból fontos feladatunknak tekintjük, hogy eredményeink révén ne csak felderítsük felszíni vízkincsünk állapotromlásának okait, hanem kis is dolgozzuk azokat a lehetőségeket, melyekkel degradálódott víztereink jobb állapotba hozhatók.
Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
A megvalósítás másik helyszíne a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének főbb tevékenységei a természetföldrajzhoz köthetők a legmodernebb geoinformatikai és távérzékelési módszerek és eszközök alkalmazása mellett. Főbb kutatási témák: (i) távérzékelési adatok alkalmazása mezőgazdasági területeken a talajnedvesség és belvíz, a növényzet, a zöldfelület és a beépítettség vizsgálatára; (ii) folyó kanyarulatfejlődésének idősoros vizsgálata elsősorban drón alapú légifelmérésekkel; (iii) ártéri morfológiai formák automata osztályozása légi lézerszkennelt adatokból; (iv) eróziós vizsgálatok (szél- és vízerózió) modern felmérő eszközökkel (lepusztulási hotspot területek azonosítása, árkos erózió térképezése). A vizsgálatokhoz 4 drón áll rendelkezésre látható, multispektrális és termális tartományú kamerákkal, valamint 2 térszkenner és 4 RTK GPS. A szoftveres háttér és a programozói háttér biztosítja az adatok magas szintű feldolgozását.
Agrártudományi Kutatóközpont
Talajtani Intézet
A Talajtani Intézet (TAKI) az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által fenntartott Agrártudományi Kutatóközpont kutatóintézete. A TAKI több mint 70 éve végez talajtani felfedező- és alkalmazott kutatásokat, melyekben mindvégig fontos szerepet játszott (i) az emberi életminőség javítását szolgáló, ésszerű talajhasználat megteremtésének igénye, (ii) a talaj „minőség” védelme és sokoldalú funkcióképességének fenntartása és (iii) talaj-környezet interakciók értékelése, modellezése, térképezése. A TAKI egy multi- és interdiszciplináris kutatóintézet, amely a környezet- és földtudományok, valamint az általánosabb értelemben vett agrár szakterületek (vidékfejlesztés, területi tervezés, mezőgazdasági vízgazdálkodás, etc.), illetve a környezet- és természetvédelem felé egyaránt nyitott. Az Intézet alap- és alkalmazott kutatásokat folytat, fejlesztéseket végez, valamint részt vesz tudományos és szakmai ismeretek átadásában. Az Intézet kutatási alaptevékenysége körében kiemelten foglalkozik több tudományterületen is átívelő kutatási feladatokkal, amelyek közül jelen NL programban a következők emelendők ki:
- a talajok víz-, anyag- és energiaforgalma, a talaj-növény-környezet kölcsönhatásai, a szerves és szervetlen szennyezők talaj-növény rendszerben való mozgása, a talajtakaróra vonatkozó ismeretek tér- és időbeli modellezése;
- a víz- és anyagforgalmi folyamatok dinamikus modellezése, a talajtakaró jellemzőinek és folyamatainak céltérképeken való megjelenítése, szennyvíziszapok hasznosítása, a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek támogatása;
- a talaj funkcióit károsan érintő degradációs folyamatok különböző léptékű értékelése és térképezése; a talajok állapotjellemzőinek és folyamatainak nyomonkövetését szolgáló felvételezési módszerek fejlesztése;
- talaj adatbank és téradat infrastruktúra, továbbá környezetkímélő tápanyaggazdálkodási szaktanácsadási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése, a talaj és környezet interakciókat érintő szakpolitikai feladatok támogatása.
Miskolci Egyetem
Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar
Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara a földtudományok területén hazánkban egyedülállóan széles oktatási és kutatási portfóliójával rendelkezik és elkötelezett aziránt, hogy szem előtt tartva a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás globális kihívásait és regionális aspektusait, a több évtizede kialakított felszín alatti vizekhez kapcsolódó kompetenciáit továbbfejlessze. A kar kutatási tevékenységét integráló Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválóságközpont főbb területei, mint a nyersanyag-gazdálkodás, a vízkészlet-gazdálkodás, a talajhasználat, az energiagazdálkodás és a geoinformáció feldolgozás nagyon sok területen kapcsolódik a jelenlegi nemzeti fejlesztési prioritásokhoz. Az elmúlt években a Kar nyolc HORIZON 2020 és egy Horizon Europe támogatott pályázatával figyelemreméltó eredményt ért el a hazai műszaki felsőoktatási intézmények között, a pályázatok közül öt darab közvetlenül kötődik felszín alatti vízgazdálkodási témakörhöz. A Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar történetének indulásától vallotta, hogy magas színvonalú kutatási tevékenység nélkül nincs színvonalas felsőoktatás.
A hidrogeológia hazai egyetemi oktatásának és kutatásának alapjai a 60-as évekre nyúlnak vissza, 1978-ban a hidrogeológus mérnök képzés is elindult. Az azóta végzett szakemberek jelentős elismerést szereztek itthon és szerte a világban. A Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetében széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező fiatal oktatói gárda nőtt fel, amely a hidrogeológia oktatását és kutatását nemcsak hazai, hanem nemzetközi oktatási programok és pályázatok keretében nemzetközi szinten is végzi. Az elmúlt 10 évben a Környezetgazdálkodási Intézet több mint 1Mrd Ft összegű hazai és nemzetközi alap/alkalmazott kutatási pályázati forrást nyert el ezek közül kiemelkedik a KÚTFŐ TÁMOP és az INNOVÍZ GINOP 2.3.2. pályázatunk. Jelen pályázatban a karszt vízkészletek monitoringjának és kutatásának továbbfejlesztése mellett a korszerű felszín alatti monitoring rendszerek fejlesztését és kialakítását tervezzük megvalósítani.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Víztudományi Kar
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar kutatásai: Hidrometriai mérések technológiai fejlesztése. Hordalékmozgások és mederalakulások vízgazdálkodási hatásai. Kísérleti vízgyűjtő területen precíziós monitoring, csapadék-lefolyás és kisvízfolyások modellezése. Az extrém vízkárelhárítási helyzetek (flash-flood, aszály, jégvédekezés, stb.) elleni hatékonyabb védekezés és a jövő fenntartható vízkészlet-gazdálkodását célzó integrált vízgazdálkodás hidrodinamikai alapjai. Egyedi szennyvíz-tisztító kisberendezések: tisztított szennyvíz minőségi vizsgálata, tisztítási hatékonyság elemzése, szabvány szerinti kémiai és mikrobiológiai analízisek, metagenomikai, ökotoxikológiai vizsgálatok, szerves mikroszennyezők előfordulása. Víztechnológiai műtárgyak fejlesztése numerikus áramlástani eszközökkel. Kovaalgák morfológiai és molekuláris taxonómiája, ökológiai állapotértékelés fitobentosz élőlénycsoporttal, bevonatlakó algák ökológiája, folyamökológia. Alapkutatás keretében mikrobiális (pl. alga-baktérium) biodegradációs közösségek interakcióinak molekuláris szintű kutatása, a mikrobiális kölcsönhatások hasznosíthatóságának vizsgálata. A kutatási feladataink között jelen pályázat keretében konzorciumi partnerként hidrológiai-hidraulikai, medermorfológiai vizsgálatokban veszünk részt, vízhozamméréseket és hordalékméréseket végzünk. Vizsgáljuk a lehetséges műszaki beavatkozási lehetőségeket a nagyobb árvízbiztonság elérése érdekében, az árvédelmi szakaszok teherbírási és használhatósági határállapotait. Részt veszünk medersüllyedési folyamatok monitorozásában, becslésében, prognosztizálásában. Holtágak és hullámterek feltöltődését vizsgáljuk az árhullámok által szállított hordalék-, területhasználat- és növényborítottság összefüggésében.
A különböző geodéziai- és mederfelvételi módszerek összehasonlító vizsgálatát végezzük. Villámárvizek csapadék lefolyását modellezük. Részt veszünk a vízfolyások és hullámterek állapotértékelésére és ökoszisztéma-szolgáltatására vonatkozó hazai minősítési rendszer kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában. A gyűjtött fitoplankton és fitobentosz mintákat fény- és elektronmikroszkóppal feldolgozzuk, értékeljük. Környezeti paraméterek befolyásoló hatásának modellezésére alkalmas rendszert alakítunk ki. Szekvenáló labort alakítunk ki. Különböző típusú hazai felszíni vízből gyűjtött bevonatminták kovaalgáit molekuláris módszerekkel vizsgáljuk: DNS tisztítás, apmlikon szekvenálása, a szekvenciák bioinformatikai módszerekkel illesztjük. Ezek alapján történik a fajokat taxonómiai besorolása, a vizek leminősítése, az eredmények alapján a VKI tipológia környezeti DNS alapú validálása. Egy olyan szoftvert fejlesztünk, melybe imputként a fitobentosz minták környezeti DNS-ének szekvenálás eredményei szolgálnak, az output pedig az EQR. Különböző típusú egyedi kisberendezések tisztítási hatékonyságának felmérését fogjuk végezni fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokkal, valamint vizsgáljuk a reaktorterek hidrodinamikáját folyadékáram szimulációk futtatásával, anyagforgalmon alapuló numerikus modellezés segítségével. A hagyományos kémiai paraméterek mellett az aggodalomra okot adó vegyületek, hagyományos és új szennyezők célzott vizsgálatát is tervezzük, hogy felmérjük, a lakossági kibocsátás milyen mértékben járulhat hozzá a felszíni és felszín alatti vizek szerves anyaggal történő szennyeződéséhez.
Országos Meteorológiai Szolgálat
Országos Meteorológiai Szolgálat
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) feladatát és hatáskörét a 353/2021 (VI.24.) Kormány rendelet határozza meg. Több mint 150 éve gyűjt, elemez és szolgáltat meteorológiai adatokat, információkat. Magyarország területén szinoptikus mérő- és észlelő hálózatot működtet, magaslégköri rádiószondás méréseket biztosít, működteti a meteorológiai radarhálózatot és villámlokalizációs-rendszert, biztosítja az információk gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, a meteorológiai adatbázis fenntartását, frissítését. Korszerű előrejelzési produktumok és saját futtatású modelleket használatával időjárási elemző és előrejelző tevékenységet folytat. Feladata hazánk múltbeli és jelenlegi éghajlatának elemzése, és a jövőbeli éghajlati projekciók elkészítése. Az éghajlatváltozás vizsgálatához elengedhetetlen jó minőségű rácsponti mérési adatsorokat az állomási mérésekből statisztikai módszerek alkalmazásával állítja elő.
Az OMSZ közép- és rövidtávú időjárás előrejelzéseit a 90-es évektől folyamatosan az ECMWF globális modelljére, illetve az ALADIN és AROME korlátos tartományú modellekre alapozza, míg 2004 óta folyó klímadinamikai kutatásaiban az ALADIN-Climate és a REMO regionális klímamodelleket használja. Feladatai magas színvonalú ellátása érdekében szoros kapcsolatban áll az európai meteorológiai szolgálatokkal, nemzetközi és hazai kutatóintézetekkel, kutatási és fejlesztési projektekben vesz részt.
Az OMSZ a projektben éghajlatváltozással kapcsolatos vizsgálatokhoz nyújt adatot és szakértelmet, rövidtávú és ultra-rövidtávú modelleken alapuló figyelmeztető rendszert fejleszt, és meteorológiai műszerek telepítésében vesz részt.