Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara a földtudományok területén hazánkban egyedülállóan széles oktatási és kutatási portfóliójával rendelkezik és elkötelezett aziránt, hogy szem előtt tartva a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás globális kihívásait és regionális aspektusait, a több évtizede kialakított felszín alatti vizekhez kapcsolódó kompetenciáit továbbfejlessze. A kar kutatási tevékenységét integráló Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválóságközpont főbb területei, mint a nyersanyag-gazdálkodás, a vízkészlet-gazdálkodás, a talajhasználat, az energiagazdálkodás és a geoinformáció feldolgozás nagyon sok területen kapcsolódik a jelenlegi nemzeti fejlesztési prioritásokhoz. Az elmúlt években a Kar nyolc HORIZON 2020 és egy Horizon Europe támogatott pályázatával figyelemreméltó eredményt ért el a hazai műszaki felsőoktatási intézmények között, a pályázatok közül öt darab közvetlenül kötődik felszín alatti vízgazdálkodási témakörhöz. A Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar történetének indulásától vallotta, hogy magas színvonalú kutatási tevékenység nélkül nincs színvonalas felsőoktatás.

A hidrogeológia hazai egyetemi oktatásának és kutatásának alapjai a 60-as évekre nyúlnak vissza, 1978-ban a hidrogeológus mérnök képzés is elindult. Az azóta végzett szakemberek jelentős elismerést szereztek itthon és szerte a világban. A Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetében széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező fiatal oktatói gárda nőtt fel, amely a hidrogeológia oktatását és kutatását nemcsak hazai, hanem nemzetközi oktatási programok és pályázatok keretében nemzetközi szinten is végzi. Az elmúlt 10 évben a Környezetgazdálkodási Intézet több mint 1Mrd Ft összegű hazai és nemzetközi alap/alkalmazott kutatási pályázati forrást nyert el ezek közül kiemelkedik a KÚTFŐ TÁMOP és az INNOVÍZ GINOP 2.3.2. pályázatunk. Jelen pályázatban a karszt vízkészletek monitoringjának és kutatásának továbbfejlesztése mellett a korszerű felszín alatti monitoring rendszerek fejlesztését és kialakítását tervezzük megvalósítani.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar kutatásai: Hidrometriai mérések technológiai fejlesztése. Hordalékmozgások és mederalakulások vízgazdálkodási hatásai. Kísérleti vízgyűjtő területen precíziós monitoring, csapadék-lefolyás és kisvízfolyások modellezése. Az extrém vízkárelhárítási helyzetek (flash-flood, aszály, jégvédekezés, stb.) elleni hatékonyabb védekezés és a jövő fenntartható vízkészlet-gazdálkodását célzó integrált vízgazdálkodás hidrodinamikai alapjai. Egyedi szennyvíz-tisztító kisberendezések: tisztított szennyvíz minőségi vizsgálata, tisztítási hatékonyság elemzése, szabvány szerinti kémiai és mikrobiológiai analízisek, metagenomikai, ökotoxikológiai vizsgálatok, szerves mikroszennyezők előfordulása. Víztechnológiai műtárgyak fejlesztése numerikus áramlástani eszközökkel. Kovaalgák morfológiai és molekuláris taxonómiája, ökológiai állapotértékelés fitobentosz élőlénycsoporttal, bevonatlakó algák ökológiája, folyamökológia. Alapkutatás keretében mikrobiális (pl. alga-baktérium) biodegradációs közösségek interakcióinak molekuláris szintű kutatása, a mikrobiális kölcsönhatások hasznosíthatóságának vizsgálata. A kutatási feladataink között jelen pályázat keretében konzorciumi partnerként hidrológiai-hidraulikai, medermorfológiai vizsgálatokban veszünk részt, vízhozamméréseket és hordalékméréseket végzünk. Vizsgáljuk a lehetséges műszaki beavatkozási lehetőségeket a nagyobb árvízbiztonság elérése érdekében, az árvédelmi szakaszok teherbírási és használhatósági határállapotait. Részt veszünk medersüllyedési folyamatok monitorozásában, becslésében, prognosztizálásában. Holtágak és hullámterek feltöltődését vizsgáljuk az árhullámok által szállított hordalék-, területhasználat- és növényborítottság összefüggésében.

A különböző geodéziai- és mederfelvételi módszerek összehasonlító vizsgálatát végezzük. Villámárvizek csapadék lefolyását modellezük. Részt veszünk a vízfolyások és hullámterek állapotértékelésére és ökoszisztéma-szolgáltatására vonatkozó hazai minősítési rendszer kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában. A gyűjtött fitoplankton és fitobentosz mintákat fény- és elektronmikroszkóppal feldolgozzuk, értékeljük. Környezeti paraméterek befolyásoló hatásának modellezésére alkalmas rendszert alakítunk ki. Szekvenáló labort alakítunk ki. Különböző típusú hazai felszíni vízből gyűjtött bevonatminták kovaalgáit molekuláris módszerekkel vizsgáljuk: DNS tisztítás, apmlikon szekvenálása, a szekvenciák bioinformatikai módszerekkel illesztjük. Ezek alapján történik a fajokat taxonómiai besorolása, a vizek leminősítése, az eredmények alapján a VKI tipológia környezeti DNS alapú validálása. Egy olyan szoftvert fejlesztünk, melybe imputként a fitobentosz minták környezeti DNS-ének szekvenálás eredményei szolgálnak, az output pedig az EQR. Különböző típusú egyedi kisberendezések tisztítási hatékonyságának felmérését fogjuk végezni fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokkal, valamint vizsgáljuk a reaktorterek hidrodinamikáját folyadékáram szimulációk futtatásával, anyagforgalmon alapuló numerikus modellezés segítségével. A hagyományos kémiai paraméterek mellett az aggodalomra okot adó vegyületek, hagyományos és új szennyezők célzott vizsgálatát is tervezzük, hogy felmérjük, a lakossági kibocsátás milyen mértékben járulhat hozzá a felszíni és felszín alatti vizek szerves anyaggal történő szennyeződéséhez.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) feladatát és hatáskörét a 353/2021 (VI.24.) Kormány rendelet határozza meg. Több mint 150 éve gyűjt, elemez és szolgáltat meteorológiai adatokat, információkat. Magyarország területén szinoptikus mérő- és észlelő hálózatot működtet, magaslégköri rádiószondás méréseket biztosít, működteti a meteorológiai radarhálózatot és villámlokalizációs-rendszert, biztosítja az információk gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, a meteorológiai adatbázis fenntartását, frissítését. Korszerű előrejelzési produktumok és saját futtatású modelleket használatával időjárási elemző és előrejelző tevékenységet folytat. Feladata hazánk múltbeli és jelenlegi éghajlatának elemzése, és a jövőbeli éghajlati projekciók elkészítése. Az éghajlatváltozás vizsgálatához elengedhetetlen jó minőségű rácsponti mérési adatsorokat az állomási mérésekből statisztikai módszerek alkalmazásával állítja elő.

Az OMSZ közép- és rövidtávú időjárás előrejelzéseit a 90-es évektől folyamatosan az ECMWF globális modelljére, illetve az ALADIN és AROME korlátos tartományú modellekre alapozza, míg 2004 óta folyó klímadinamikai kutatásaiban az ALADIN-Climate és a REMO regionális klímamodelleket használja. Feladatai magas színvonalú ellátása érdekében szoros kapcsolatban áll az európai meteorológiai szolgálatokkal, nemzetközi és hazai kutatóintézetekkel, kutatási és fejlesztési projektekben vesz részt.

Az OMSZ a projektben éghajlatváltozással kapcsolatos vizsgálatokhoz nyújt adatot és szakértelmet, rövidtávú és ultra-rövidtávú modelleken alapuló figyelmeztető rendszert fejleszt, és meteorológiai műszerek telepítésében vesz részt.

Az Ökológiai Kutatóközpont a magyar ökológiai kutatások legnagyobb intézménye, kiemelten foglalkozik a szárazföldi és vízi életközösségek összetételének, szerkezetének, dinamikájának és működésének vizsgálatával, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével. A jelen projektben a Vízi Ökológiai Intézet (korábban: Dunakutató Intézet) vesz részt, amelynek feladatai között szerepel a Dunában és mellékfolyóiban, kiemelten a Tiszában az élőlényközösségek és környezetük, valamint a közöttük levő kölcsönhatások kutatása.

Az intézet munkatársai számos hazai és nemzetközi kutatóintézménnyel és egyetemmel működnek együtt, részt vesznek a Víz Keret-irányelvvel kapcsolatos ökológiai feladatok elvégzésében, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) által koordinált Nemzetközi Duna-expedíciókban, valamint a Nemzeti Víztudományi Programban.

Jelen Nemzeti Labor programban folytatott kutatási tevékenységeink:

– Vizsgáljuk az 5 mm-nél kisebb mikroműanyagok folyóbeli transzportját, vándorlási sajátosságait és kirakódási helyeit, különös tekintettel a mikroműanyagok transzportfolyamatainak tér- és időbeli dinamikájának nyomon követésére.

– Vizsgáljuk a hagyományos és új típusú mikroszennyezők (pl. gyógyszermaradványok, peszticidek) térbeli és időbeli változását a Duna teljes szakaszán, valamint a folyó vízminőségét befolyásoló nagyobb mellékfolyókban.

– A folyami élőhelyek hidrodinamikai és ökológiai folyamatainak feltárásához a Duna Gemenci árterén vizsgáljuk a mikrobiológiai, zooplankton, hal és makrofiton közösségek sokféleségét, abiotikus tényezőktől való függését, megadjuk az élőhelyek élőlényközpontú jellemzését.

– A Kiskörei-víztározó kezeléséhez, hasznosításához és a vízminőség megóvásához szükséges mocsári és hínárnövény vegetáció kontrollálásának elősegítése érdekében hínárnövény szabályozási technikákat tesztelünk és vizsgáljuk a kezelések hatását a mikroflóra (fitoplankton és fitobenton) közösségekre.

– Környezeti DNS alapján újgenerációs szekvenálási módszerrel vizsgáljuk a mikrobiológiai közösségek térbeli és időbeli változását a Duna teljes hazai főágában és nagyobb mellékfolyókban, feltárjuk az élőlényközösségek összetételének, dinamikájának, valamint az élőlényközösségek és környezetük között levő kölcsönhatások hosszútávú, globális folyamatoktól függő változásait.

A vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben a Kormány átalakította a vízügyi igazgatási szervek irányítását.

2012. január 1-jén a korábbi Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságból különválással jött létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nemzeti Környezetügyi Intézet.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) működése az ország egész területére kiterjed, feladatát 12 vízügyi igazgatóságon keresztül látja el. A vízügyi igazgatóságok vízgyűjtő elv szerint szervezettek azzal, hogy mindig a vízgyűjtő határához legközelebbi községhatár képezi a tényleges határvonalat. Egy-egy vízügyi igazgatóság átlag 4,2 (2-7) megyét érint, egy-egy megye területe átlagosan 2,7 vízügyi igazgatósághoz tartozik.

Az OVF munkáját a Vízügyi Tudományos Tanács  (a továbbiakban: VzTT) segíti. A Vízügyi Tudományos Tanács része a Belügyminisztérium Belügyi Tudományos Tanácsának, egyike az oda tartozó öt tudományos tanácsnak. A VzTT kiemelt feladata a kutatási munkák eredményeinek a megismertetése a gyakorlati szakemberekkel és az ágazati döntést befolyásolható kutatási eredmények feltárása, vagyis a döntések tudományos előkészítése.

Az OVF közfeladata a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátása.

A hivatkozott Korm. rendeletben foglaltak szerint az OVF jogszabályban megállapított feladatellátása keretében ellátja „a területi vízügyi igazgatásra vonatkozó oktatási, kutatási tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat”.

Az OVF szervezete körülbelül 238 szakembert lát el munkával számos szakterületet érintve, ami biztosítja, hogy a vízgazdálkodás területén felmerülő összetett kérdéseket, több szakágra támaszkodó szakmai munkát és tudományos tevékenységeket magas szinten tudja támogatni, koordinálni, vagy adott esetben tevékenységi körében közvetlenül ellátni.

A költségvetési szerv alaptevékenysége körében ellátja a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos, a vízügyi igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával, a vízrajzi tevékenység összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos, egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával összefüggő feladatokat.

Jelen projekt keretében az OVF 12 db alprojektben tölt be vezető, míg 3 db alprojektben projekt partneri szerepet tölt be. A szervezet – profiljának megfelelően – alkalmazott ipari kutatási tevékenység végzésére vállalkozott, mely kapcsolódik az operatív munkához. Mindez a kutatások gyakorlatba történő átültetésében jelentős szerepet játszhatnak. Ezen felül a szakági területen keletkező adatbázisokat (vízrajzi, vízminőségi, geodéziai stb.), valamint állami tulajdonban lévő „minta”területeket biztosítja az egyetemi kutatások, valamint jelen pályázat keretében tervezett tudományos munka részére.

Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék hosszú ideje foglalkozik folyók és tavak vizsgálatával, kutatásaik elsősorban innovatív mérési módszerek fejlesztésére, szimulációs vizsgálatokra, és a víztestekben lejátszódó fizikai folyamatok feltárására összpontosítanak. A vízgazdálkodás-tudományban, oktatásban és tehetséggondozásban a tanszék hazánkban élenjáró szerepet játszik, nemzetközi elismertségét pedig nagyszámú tudományos együttműködés mutatja. Az elmúlt években jelentős hazai és tudományos projektek valósultak meg a tanszék vezetésével (Interreg DanubeSediment és 5 futó OTKA projekt) vagy részvételével (Interreg AT-HU SEDDON és SEDDON II, Interreg SIMONA, a magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztésének előkészítése és Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig). A Tanszéken az elmúlt években kialakított egy vezető kutatókból, posztdoktorokból és PhD hallgatókból álló stabil kutatócsapatot. Befogadóként szorosan együttműködik az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoporttal.

Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék kutatási tevékenysége széles területet ölel fel, melyek közül legfontosabbak az alábbiak: vízi közmű rendszerek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése, ivóvíz- és szennyvíztisztítási technológiák tervezése, fejlesztése, üzemoptimalizáció és energetika, települési csapadékvíz gazdálkodás, vízminőségszabályozás és a vízi környezet védelmét érintő kérdések, hidrológiai és vízminőségi monitoring rendszerek,  vízgyűjtőgazdálkodás, az éghajlatváltozás hatásai és döntéstámogató rendszerek fejlesztése vízminőségi és vízgazdálkodási problémák megoldásához. A tanszék közel 60 éves múltját tekintve a vízi közművek területén elsősorban műszaki fejlesztéseket végeztünk, de minden területen folytattunk alap- és alkalmazott kutatásokat, kutatás-fejlesztést és mérnöki szakértést.

Az ELKH BLKI fő feladata a magas szintű alap és alkalmazott kutatás a limnológia területén. Kutatásaink a Balaton és vízgyűjtőjének élővilágára, annak tér és időbeni változásaira, anyagforgalmi sajátosságaira és az ezekre hatással lévő környezeti és antropogén tényezőkre koncentrálnak. Jelen projektben a BLKI az alábbi kutatási tevékenységekkel vesz részt: i) a teljes tavi elsődleges termelés és az azt szabályzó kulcstényezők részletes megismerése; ii) a teljes planktonikus közösség (fitoplankton, zooplankton, bakterioplankton) mennyiségi viszonyainak feltárása és a közöttük lévő kapcsolatrendszer vizsgálata; iii) az algák mennyiségének térinformatikai módszerekkel végzett folyamatos nyomon követése; iv) a plankton foszforállapotának feltérképezése; v) az üledék felszínén élő bentikus algák szerepének megismerése és a planktonikus/bentikus életforma előtérbe kerülésének, vagy háttérbe szorulásának megértése; vi) az algák által termelt szén táplálékhálózatban történő hasznosulásának feltárása;

vii) inváziós és őshonos hal, madár és makroszkopikus gerinctelen fajok terjedésének, térbeli eloszlásának és időbeli dinamikájának feltárása a Balatonon és vízgyűjtőjén hagyományos és egyes élőlénycsoportok esetében újszerű (genetikai, környezeti DNS) módszerekkel; viii) az élőlény-közösségek sokféleségének és közösség-szerveződésének megismerése, az ezeket szabályozó faktorok szerepének feltárása a Dunában és árterén (pl. Gemenc) és kisebb vízfolyásokban; ix) a Balatonban kimutatott stabil és biológiailag aktív humán eredetű kémiai faktorok (pl. gyógyszerhatóanyagok, UV védők) víz és üledék fázis közötti megoszlásának jellemzése; azok külön-külön és együttes (interakciók) ökofiziológiai és környezettoxikológiai hatásvizsgálata a nem célzott gerinctelen és gerinces „balatoni” teszt szervezetek egyed, sejt és molekuláris szintjein; a kémiai-faktorok bioakkumulációja, környezeti kockázatelemzése és az azokat prognosztizáló szenzitív marker molekulák azonosítása. 

Egyetem bemutatása

A Széchenyi István Egyetem küldetése a felsőoktatási volumenének oly mértékű növelése, hogy szakmai és tudományos jelentőségénél és méreténél, valamint a régió gazdasági környezetében betöltött kiemelkedő szerepénél fogva meghatározóvá váljon a magyar és a közép-európai felsőoktatási térben.

Kutatások

• Árvízkockázat-elemzése, integrált árvízvédelmi és ökológiai tervezési módszerek kidolgozása, ill. az árvizeknek való kitettség csökkentésének lehetőségei kisvízfolyásokon, feltáratlan vízgyűjtőkön.
• Árvízvédelmi művek/műtárgyak árvízi terhelés alatti viselkedésének modellezése, az elemzési módszerek fejlesztése.
• Az integrált vízgazdálkodás területén egy régió szintű integrált vízgazdálkodási modell kialakításának lehetősége. A kutatás célja, hogy a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi felmérése mellett számításba vegye a terület társadalmi szereplőinek egyedi szempontjait, valamint lehetővé tegye a vizsgált terület vízhez köthető fejlesztéseinek megalapozását és a vízkészletgazdálkodás konfliktusainak rendezését.
• Lakott területek vízgazdálkodása terén a kék és zöld infrastruktúra fejlesztések mikro- és makro léptékű alkalmazásaira.
• Fertő tó vízmérleg komponenseinek pontosabb meghatározása, vízmérleg meghatározása az elmúlt 10 évben, és a változások értékelése.

NL-ben részvétel

9. Tevékenység:

Árvízvédelmi művek/műtárgyak szerkezeti és hidraulikai terhelhetőségének elemzése, természetközeli fejlesztési javaslatok kidolgozása.

31. tevékenység:

Együtt dolgozó, egymásra hatást gyakorló vízgyűjtőhidrológiai, és hidrodinamikai modellrendszer kialakítása, valamint feltáratlan vízgyűjtők számításához paraméterezési javaslatok kidolgozása.

38. tevékenység

Cél a vízgyűjtő-gazdálkodási feladatokat komplexen/univerzálisan kiszolgáló Víz Érték Hozam (WVF) koncepció kidolgozása és alkalmazása figyelemmel a VKI-ban előírt teljes költségmegtérülés elvére, valamint a határvízi viták kezelhetőségére.

40.Tevékenység

A VGT tervezési folyamat elemeinek felülvizsgálata a kutatási csoportunk eredményeink felhasználásával.